ROMÁNIAI MAGYAR
DEMOKRATA SZÖVETSÉG
HÁROMSZÉKI TERÜLETI SZERVEZET

Bemutatkozó

ORSZÁGOS RMDSZ RÖVID BEMUTATKOZÓ

 

Európa egyik legnagyobb nemzeti kisebbségét a Románia területén élő magyarok alkotják. A legutóbbi népszámlálás (2002) hivatalos adatai szerint az ország lakosságának 6,6 százaléka, 1 431 807-en vallja magát magyarnak. A népszámlálási adatok szerint a magyarság túlnyomó többsége (98%) a nyugati kereszténységhez tartozik.

 

A kommunista diktatúra bukását követően, 1989. december 25-én megalakult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely a Romániában élő magyarok érdekvédelmét és közképviseletét vállalta fel. Tagsága a belső pluralizmus elvének megfelelően területi szervezetekbe, ideológiai alapon tömörülő platformokba, valamint társult szervezetekbe szerveződik. A Szövetség társult szervezetei szociális-, tudományos-, művelődési-, más szakmai jellegű-, valamint ifjúsági csoportosulások.

 

A Szövetség a szervezeti önkormányzat elve alapján működik, szétválasztva a döntéshozó, végrehajtó, illetve az ellenőrző szférákat.

 

A Szövetség legfelsőbb döntéshozó testülete a Kongresszus. Két kongresszus között a Szövetség döntéshozó testületei: a Szövetségi Képviselők Tanácsa (a továbbiakban SZKT), valamint a Szövetségi Állandó Tanács (a továbbiakban SZÁT). Két SZKT között a Szövetség döntéshozó testülete a SZÁT.

 

A Szövetség végrehajtó testülete az Ügyvezető Elnökség, amely végrehajtja a Kongresszus, az SZKT illetve a SZÁT határozatait. Ennek érdekében, saját hatáskörében, döntéseket hoz.

 

A Szövetség legfelsőbb képviseletét a szövetségi elnök, megyei szinten a megyei elnök, területi szinten a területi elnök, helyi szinten a helyi elnök látja el.

 

A Szövetség konzultatív testületei: a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (a továbbiakban TEKT), a Platformok Konzultatív Tanácsa (a továbbiakban PKT) és az Országos Önkormányzati Tanács (a továbbiakban OÖT).

 

A Szövetség parlamenti, kormányzati, illetve helyhatósági politikai képviseletét a listáin megválasztott parlamenti csoport, önkormányzati képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, valamint a Szövetség által jelölt kormányzati tisztségviselők látják el.

 

Az ellenőrzés feladatát a Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottság, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság és a Szövetségi Ellenőrző Bizottság látja el.

 

Az 1990., 1992., 1996., majd a 2000. évi választásokon elért eredményeinek, a helyhatóságokban, a parlamentben, valamint a kormányzati struktúrákban végzett tevékenységének köszönhetően az RMDSZ Románia politikai életének számottevő, megkerülhetetlen tényezőjévé vált.

 

Jelentőségét és szerepét megerősítették a 2004. évi helyhatósági- és parlamenti választások. A romániai magyarság érdekvédelmi szervezete másodszor (az 1996-2000-es időszak után) része az országot irányító kormánykoalíciónak. A törvényhozásban (10 szenátor, 22 képviselő) és a kormánykoalícióban való jelenlétével fontos szerepet vállalt és vállal Románia demokratikus intézményrendszerének megerősítése, az általános gazdasági és társadalmi reformok megvalósítása és az európai integrációra való felkészülés terén. Ugyanakkor alapvető feladatának tekinti továbbra is a nemzeti kisebbségek jogainak, az emberi jogok és szabadságjogok egyre teljesebb érvényesítését a jogállam keretein belül. A 2004-ben az RMDSZ mind az elnökválasztáson, mind a parlamenti választásokon a negyedik helyezést érte el. Ezek az eredmények azt igazolják, hogy az RMDSZ-t a romániai magyar közösség továbbra is legitim és hatékony érdekvédelmi és közképviseleti szervének tekinti. Az RMDSZ hitelességét tükrözik a 2004. évi helyhatósági választásokon elért eredmények is, amikor 189 polgármesteri, 2488 helyi tanácsosi, valamint 111 megyei tanácsosi mandátumot szerzett. Jelenleg 5 erdélyi megye (Bihar, Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár) önkormányzatát irányítja az RMDSZ, és polgármesterei vannak olyan nem magyar többségű városokban is, mint például Szatmárnémeti, Szászrégen és Zsombolya.

 

A Romániai magyar Demokrata Szövetség megalakulás óta felvállalta Románia euro-atlanti és európai integrálódásának ügyét, politikai szerepvállalásával hozzájárult mind az ország NATO tagságához, mind a 2007. január 1-jei csatlakozáshoz az Európai Unióhoz. A csatlakozás utáni feltételekhez igazodva, a 2007. márciusában sorra került 8. kongresszusán olyan alapszabályzatot fogadott el, amelynek egyik fő célkitűzése, hogy a romániai magyar közösség nyertese legyen az európai integrációs folyamatnak. Az RMDSZ tagja az Európai Néppártnak (EPP), az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának (FUEV), a Képviselettel Nem Rendelkező Népcsoportok Szervezetének (UNPO).

plakat plakat plakat plakat