ROMÁNIAI MAGYAR
DEMOKRATA SZÖVETSÉG
HÁROMSZÉKI TERÜLETI SZERVEZET

Autonómiáért küzdő politikusnak néha nem árt a csípős nyelv

2012-12-05

Civilizált, elegáns vitát folytatott kedden este Sepsiszentgyörgyön Klárik László és Toró T. Tibor. A Háromszék napilap a sepsiszentgyörgyi Orchidea Events termében szervezett nyílt vitát az RMDSZ és az EMNP erdővidéki és sepsiszéki szenátorjelöltje között. A vitán hat témában fejtették ki elképzeléseiket a jelöltek, majd a háromszéki újságírók egy-egy kérdésére válaszoltak.

foto_Kocsis-B_Janos_kampanyvita2012-8082

Az a csapat, amely felkért, hogy vállaljam a szenátori megbízatást, úgy gondolta, hogy szakmai tudásomat, közigazgatási tapasztalatomat most a törvényhozásban tudom a legjobban kamatoztatni. Érzem a rám bízott felelősség súlyát, de erőt ad az a tény, hogy egy olyan csapat áll mögöttem, amelyik a választói körzetemben élő választópolgárok támogatását bírja” – indokolta meg indulását bemutatkozójában Klárik László.

A vitán az RMDSZ részéről jelen volt Antal Árpád András Sepsiszentgyörgy polgármestere, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Tánczos Barna csíkszéki szenátorjelölt, Péter Ferenc Szováta polgármestere, ugyanakkor sepsiszentgyörgyi helyi tanácsosok, háromszéki önkormányzati képviselők, községi polgármesterek, családtagok, barátok támogatták jelenlétükkel a Szövetség jelöltjét.

Az elmúlt évek munkája során az a cél vezérelt minket, hogy közelebb hozzuk a döntést az emberekhez” – ismertette 12 éves közéleti munkájának fő irányvonalát Klárik László, kiemelve, hogy „közös célunk az autonóm Székelyföldön a gazdasági növekedéssel alátámasztott jóléti társadalom megteremtése. A mi munkánk az, hogy egyik kezünkkel védjük, a másikkal építsük Székelyföldet”. A korábban megyemenedzserként dolgozó jelölt elmondta, neki nem kellett kampánykörútra indulnia, hogy megismerje a háromszékiek gondjait.

Nincs Háromszéknek olyan települése, ahol ne jártam volna, nem most a kampányban, hanem jóval előtte. Láttam a háromszéki emberek bánatát és örömét is” – hangsúlyozta Klárik László, ismertetve az elmúlt évek legfontosabb háromszéki történéseit. Mint mondta, annak ellenére, hogy Sepsiszentgyörgynek, az Olt menti településeknek és Erdővidéknek sajátos gondokkal is szembe kell nézniük, a legégetőbb megoldásra váró problémák közösek. „ Mindannyiunkat érdekel a mindennapok biztonsága és a gyermekeink jövője. Számomra közéleti szereplőként az a legfontosabb kihívás, hogy jól fizetett munkahelyeket tudjunk biztosítani, a gazdák tudják eladni termékeiket, a lakosságnak jó közérzetet és civilizált életkörülményeket tudjunk teremteni” – hangsúlyozta Klárik László.

Az RMDSZ szenátorjelöltje fontosnak tartotta eloszlatni azt a tévhitet, mely szerint Székelyföld a szegény régiók közé tartozik. „Épp ellenkezőleg, a jó középmezőnyben helyezkedünk el. Háromszék a válság ellenére rengeteget fejlődött az utóbbi négy évben. Nincsen olyan község, ahol ne valósult volna meg legalább egy nagy beruházás, vagy ne lenne kivitelezés alatt jelentős közberuházás. Több mint 60 településen vezettünk vizet vagy csatornáztunk, hogy civilizált életkörülmények között élhessenek falun is az emberek, több mint 120 km utat és 7 hidat építettünk” – ismertette az elmúlt négy év eredményeit.

Erdővidék altalajában – a szénen kívül - több mint 5 milliárd euró értékű ásványi kincs van. Tudják ez mennyi pénz? Kétszer annyi, mint amennyit Románia összesen lehívott az Európai Uniótól! Kezdeményezni fogom a bányatörvény módosítását, hogy ezeknek a kincseknek a kiaknázása kerüljön a helyi közösségek kezelésébe, azért, hogy a bányászat újraélesztése által lehessen elindítani Erdővidék iparosodását” – ismertette törvényhozói prioritásait a geológus végzettségű RMDSZ szenátorjelölt, kiemelve, hogy rendkívül fontosnak tartja a hazai és uniós agrárpolitika átszervezését is.

A következő törvényhozói időszak legfontosabb kihívása az alkotmánymódosítás lesz, mi olyan alaptörvényt akarunk, amely garantálja a magyar nyelv hivatalos használatát azokban régiókban, ahol a többségben élnek a magyarok” – mondta el Klárik László. Az RMDSZ szenátorjelöltje elsőként jelentette be, hogy Sepsiszentgyörgyön indul a Sapientia EMTE Mezőgazdasági, Erdőgazdálkodási és Vadgazdálkodási kara, amelyet Magyarország kormánya a jövő évben 300 millió forinttal támogat, Sepsiszentgyörgy önkormányzata épületet biztosít az új fakultásnak.

Az autonómiatörekvésekkel kapcsolatosan Klárik László annak a véleményének adott hangot, hogy az autonómiát meg kell építeni és erőt kell adni neki. „Az autonómia megvalósításáért két síkon kell dolgoznunk. Meg kell teremteni a jogi lehetőséget, hogy Romániában autonóm régió jöhessen létre, ami az Alkotmány módosításával érhető el. És ugyanennyire fontos az intézményépítés, hogy létrejöjjenek, felnőjjenek feladatukhoz azok a struktúrák, amelyek az autonóm Székelyföld politikai és adminisztratív testületei lesznek. Én egy olyan csapatban dolgozom, amely évek óta tudatosan építi Székelyföld autonómiáját” – hangsúlyozta Klárik László, aki javasolta, hogy a választások után hozzanak létre egy olyan politikailag reprezentatív testületet, amely Székelyföld Parlamentjeként fog működni.



plakat plakat plakat plakat