ROMÁNIAI MAGYAR
DEMOKRATA SZÖVETSÉG
HÁROMSZÉKI TERÜLETI SZERVEZET

Földrajzi határok nélküli együttműködés

2020-09-21

Székelyföld és az erdélyi magyarság jövőjének építéséhez elengedhetetlen az együttműködés és közös tervezés úgy a beruházások, uniós pályázatok, mint a közösségmegtartó programok tekintetében – összegezte a hétfői sajtótájékoztatón Tamás Sándor megyei tanácselnök, Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere és Winkler Gyula EP-képviselő.

2020_09_21_sajtotaj_foto_Kelemen_Lehel_web 7

 

A székely-szórvány együttműködés az összetartozás jegyében tíz éve működik. Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy Helyi Tanácsa 2010-ben kötötte meg a Hunyad megyei Corvin Savaria Egyesülettel a dévai Téglás Gábor iskolában azt az együttműködési megállapodást, amely túlmutat a papírformán, és számos identitáserősítő és értékteremtő programot jelent. Tamás Sándor, megyei tanácselnök ezt az értékes kapcsolatot köszönte meg a hétfői sajtótájékoztatón, kiemelve, a Hunyad megyével kötött partnerséget követően kiterjesztették a kapcsolati hálót Erdély más régióira, Fehér, Beszterce-Naszód, Brassó megyére, valamint Aranyosszék egyes településeire is. Ebben az együttműködésben a kulturális programok mellett értékes kapcsolatok, sok élmény született. „A legfontosabbnak azt tartom, hogy előre csak egy teremben, utána kultúrotthonban tartották a szórvány-rendezvényeket, majd elérkezett az érzés, hogy kivigyék a köztérre a magyar ünnepet. Úgy érezzük jó és eredményes munkát végeztünk, amely nem anyagi és jogszabály adta kötelességünk, hanem a lelkünkből jövő együttműködés” – fogalmazott az elnök.

 

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere kihangsúlyozta, az elmúlt évtizedben próbálták a politikájukat, gondolataikat, cselekvéseiket úgy irányítani, hogy ne csak a közigazgatási határokig lássanak, hanem azokon is túl, legyenek azok Székelyföld más települései, megyéi, vagy legyen a szórvány, vagy éppen Partium.
Hozzátette: „2012-ben fogalmaztuk meg, amikor a szociálliberális unió elnyerte a Székelyföldön kívüli önkormányzati tisztségek nagytöbbségét, hogy nem szerettük azt a magányt, nem szerettük, amikor beszorultunk a három székelyföldi megyébe. Most is folyamatosan átkacsintunk Marosvásárhelyre, követjük, hogy mi történik Szatmárnémetiben, szurkolunk a székelyföldi, a partiumi kollégáknak, de a szórványban élő kollégáinknak is! Mindenhol másak a célok: van, ahol meg kell erősíteni, van, ahol vissza kell szerezni az önkormányzati pozíciókat, szórványban pedig vannak olyan megyék, ahol az a cél, hogy jelöltjeink bejussanak az önkormányzati testületbe. Az erdélyi magyarságot többször hasonlítottam az emberi testhez, amelyben minden kis régió valamelyik szervünk. Akkor tudunk közösségként teljes életet élni, ha mindenhol, Székelyföldtől Partiumig, Kolozsváron keresztül, Észak- és Dél-Erdélyben minél több önkormányzati pozíciót szerzünk. Utána tudunk dolgozni, hogy a parlamenti képviseletet is megerősítsük, és remélhetőleg jön egy 4, de akár 8 éves nyugodtabb időszak, amikor meg lehet reformálni ezt az országot, hiszen az az érdekünk, hogy Erdély Európa versenyképes régiója legyen.”

 

„Összetartozunk a mottója a székely-szórvány együttműködésnek, nem véletlenül, hiszen bármilyen akadályt könnyebben tudjuk legyőzni, ha összefogunk. Nekünk, szórványban élőknek fontos, hogy erőt tudunk meríteni egymásból, székelyföldi barátainkból” – emelte ki Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke. Mint beszámolt arról, október elején zajlik a Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvénysorozata, amelynek meghatározó momentuma lesz a Háromszékről érkező, Haszmann Pál munkáját dicsérő székely kapu felavatása a vajdahunyadi magyar háznál.

 

„Ha csapatról kell beszélni az RMDSZ-ben, akkor egyértelműen Tamás Sándor és Antal Árpád neve jut eszembe. Úgy érzem, hogy ha valahol érvényes, hogy ne hagyd el a járt utat járatlanért, akkor itt, Háromszéken különösképpen igaz. Többek között azért is, mert a következő években az EU dupla finanszírozást biztosít az eddigihez képest, tehát olyan vezetők kellenek, akik tudják, hogyan kell hatékonyan felhasználni az uniós forrásokat. Ott van egyrészt a 2021-2023 közötti időszakra szóló gazdasági helyreállítási terv, amelyre még két év kifutási időszakot kell számolni, másrészt 2021-től kezdődik az unió új költségvetési ciklusa. Az Európai Bizottság elnökének évértékelő beszédéből egyértelműen kiolvasható és nekünk is itthon figyelembe kell venni, hogy a klasszikus európai politikákon, a kohéziós és agrárpolitikán kívül számolnunk kell a jövő tendenciáival is” – magyarázta a képviselő. „Mi itt, Kelet-Európában, Romániában, Székelyföldön most alapozzuk meg a jövőt, most lépünk be tulajdonképpen a 21. századba, ehhez pedig digitalizációra, fenntartható, zöld gazdaságra van szükség” – fogalmazott Winkler Gyula, aki elismerően szólt a háromszéki önkormányzatok ezirányú törekvéseiről, megemlítve sepsiszentgyörgyi okosváros elképzeléseket, a Digitális Székelyföld kezdeményezést, a megyei hulladékgazdálkodás kiemelkedő eredményeit. „Ezt kell továbbépíteni, ehhez kell a csapat, hogy szülőföldünkön olyan jövőt építsünk, amelybe beépítjük, hasznosítjuk a zöld, fenntartható és digitális irányzatokat, uniós forrásokat maximálisan kihasználva” – hangsúlyozta Winkler Gyula.

 



plakat plakat plakat plakat