ROMÁNIAI MAGYAR
DEMOKRATA SZÖVETSÉG
HÁROMSZÉKI TERÜLETI SZERVEZET

Levelet írt Benkő Erika a tanügyminiszternek a Kovászna megyei román nyelv és irodalom érettségi eredményei ügyében

2018-07-24

A tanügyi törvény módosítása, a közigazgatási törvénykönyv kihirdetése, valamint a román érettségin tapasztalt diszkrimináció kapcsán tartott sajtótájékoztatót Benkő Erika parlamenti képviselő, kedden délelőtt.

b_benko_erika_kepviselo_kocsisb-1-

 

Benkő Erika a helyi szülők és tanárok megkeresésére levelet intézett az ügyben a tanügyminiszterhez, felhívva a figyelmét arra, hogy Kovászna megyében nagyon sok megóvott érettségi dolgozat esetében jelentős eltérések vannak a jegyek között és ez csak a román nyelvre vonatkozik. Esetenként 2-3 jegynyi eltérés is van az első és a második javítás között. Volt eset Sepsiszentgyörgyön, amikor egy diák első alkalommal 3.80-at kapott, megóvás és újra javítás után 6.95-öt.


„Arra kértem a minisztert a szülők és tanárok javaslata alapján, hogy azokat a pedagógusokat, akik nem megfelelően osztályoztak, vonják felelősségre, hiszen a fiatalok jövőjéről van szó. Nem mindegy ezeknek a fiataloknak, hogy mennyi az érettségi átlaguk, hiszen ettől függ az, hogy tudják-e folytatni a tanulmányaikat és az is, hogy hol. Másrészt arra kértem a minisztert, tanári javaslatra, hogy a román dolgozatok javításakor magyar anyanyelvű tanár is legyen a javító bizottság tagjai között, tekintettel arra, hogy a magyar diákoknak nem anyanyelvük a román, és ez a tanárok elmondása szerint azonnal észrevehető a dolgozatok javításakor” – részletezte a képviselő, aki kérésében azt is megfogalmazta, hogy mielőbb alkalmazzák a tanügyi törvénynek azon szakaszát az érettségiző diákok esetében is, miszerint a román nyelvet a jobb elsajátítás érdekében differenciált módon tanítsák és vonatkozzon ez az érettségire is.


Abszurd, hogy a szász államfőnek gondjai vannak a nyelvi kisebbség fogalmával


Johannis államfő visszaküldte újbóli megfontolásra a parlamentnek a 2011/1-es számú tanügyi törvény módosítását, arra hivatkozva, hogy az hiányos és zavaros részeket tartalmaz. Az elnöki indoklás szerint a törvény 61-es bekezdésének új változatában szerepel a nyelvi kisebbség fogalma, holott a szöveg elemzéséből világosan kiderül, hogy nemzeti kisebbségekről van szó, az államfő kéri, hogy a törvényhozói testület világosan határozza meg a nyelvi kisebbség fogalmát.


„Teljesen abszurdnak tartom, hogy a szász államfőnek gondjai vannak a nyelvi kisebbség fogalmával és azt gondolom, ezzel a lépésével is csalódást okoz a magyar közösségnek, mely egyöntetűen támogatta őt megválasztásakor. Nehezen hihető, hogy egy erdélyi szász ne értené pontosan a nyelvi kisebbség fogalmát, hiszen maga is egy nyelvi kisebbséghez tartozik, és ez a cselekedete sajnos pontosan tükrözi azt a magatartást, amit elnöksége alatt végig tanúsított az erdélyi magyarsággal szemben: nemcsak hogy nem támogatta a magyar közösség jogainak bővítését, de akadályozta azt” – fogalmazott Benkő Erika.


Mindenkinek joga van anyanyelvén kommunikálni a hatóságokkal


A képviselő a Kovászna, Hargita és Maros megyei románok civil fórumának óhajára is reflektált, miszerint azt kérik az államfőtől, hogy ne hirdesse ki a közigazgatási törvénykönyvet a jelenlegi formájában, nyilván azért, mert a közigazgatási kódex olyan módosításokat tartalmaz, melyek megerősítik a nyelvi jogok gyakorlását Romániában.


„Emlékeztetem a székelyföldi románok fórumát arra, hogy az ország nemzetközi vállalásokat tett arra nézve, hogy biztosítja a nyelvi jogokat a nemzeti közösségek számára. A közigazgatási kódex mindössze egyértelműbbé, átláthatóbbá teszi ezeknek a jogoknak a gyakorlását, ott, ahol erre igény van. Mindenkinek joga van élni azzal a jogával, hogy az anyanyelvén kommunikáljon a hatóságokkal, még a prefektúrával is” – emelte ki a képviselő. Meglátása szerint a törvényeket a valósághoz kell igazítani és az új közigazgatási törvény kifogásolt nyelvi jogokkal kapcsolatos módosításai közelebb viszik az erdélyi magyarságot ahhoz, hogy zavartalanul használhassák az anyanyelvüket, úgy ahogyan az a Románia által is ratifikált regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájában van. „Elfogadhatatlannak tartom, hogy a 21. században valaki számára zavaró legyen az, hogy mások az anyanyelvüket használják. Az erdélyi magyarság kulturális értéket jelent Románia számára, nagyon bántó és nem megengedett az, hogy vannak, akik korlátoznának bennünket alapvető jogainkban”— tette hozzá Benkő Erika.

 



plakat plakat plakat plakat