ROMÁNIAI MAGYAR
DEMOKRATA SZÖVETSÉG
HÁROMSZÉKI TERÜLETI SZERVEZET

Markó Attila évértékelője

2013-12-13

Bővíteni kell a kisebbségi jogokat 17 törvénytervezet, 5 interpelláció, Mikó Imre Jogvédő Szolgálat, részvétel a nyelvi jogokról szóló árnyékjelentés készítésében, sepsiszentgyörgyi és brassói képviselői iroda fenntartása és működtetése – ezek Markó Attila évi beszámolójának címszavai. A sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselő tegnap informális sajtóbeszélgetésen tájékoztatott egyéves tevékenységéről.

images_1659_3n[1]

 

– Amit vállaltam, azt próbáltam csinálni, nem hálás területen, hiszen az emberi jogok bővítése és a tulajdonjog visszaállítása nem kimondottan szívügye a román parlamentnek – állapította meg Markó.

A legutóbbi törvénykezdeményezés a nép ügyvédjével kapcsolatos: lehessen magyar nyelven is fordulni az intézményhez, amely a hatalomnak a polgárokkal szembeni esetleges visszaéléseit vizsgálja, és magyarul adjanak választ. Új­ság­írói kérdésre válaszolva Markó kifejtette: képviselőként nem tudja ugyanezt az eljárást kérni a Diszkriminációellenes Tanács esetében, mert annak működését kormányhatározat szabályozza.

Kezdeményezte és létrehozta a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatot, amelynek célja a romániai magyar közösséget ért bármilyen hátrányos megkülönböztetés figyelése, jelentése és megakadályozása.

A szolgálat központja Kolozsvárra került, aminek előnye, hogy ott van apparátus a más megyékkel való kapcsolattartásra. Jelzései alapján többször megbírságolták például a Román Labdarúgó Szövetséget a szurkolók magyarellenes magatartása miatt, és panaszt emeltek az ellen is, hogy a háromszéki állami közintézmények felében nincs valós kétnyelvűség.

130–140 oldal terjedelemnél tart az árnyékjelentés, amelyet az RMDSZ készít a Nyelvi Charta romániai alkalmazásáról. Ez a hivatalos országjelentés mellé készül, amelyben a román kormány arról ad számot az Európa Tanácsnak, miképpen biztosítja az állam területén élő közösségek anyanyelvük szabad használatához való jogát.

– Már önmagában az, hogy jeleztük, mi árnyékjelentést készítünk, arra késztette a román felet, hogy kevesebbet hazudjon – állapította meg a parlamenti képviselő. Vélhetően a halasztást (a jelentésnek októberre kellett volna elkészülnie) is azért kérték, hogy a „túlságosan rózsaszín” részeket kicsit „átfessék”.

Mi alapvetően azt mondjuk el, mi valósul meg a nyelvi jogokból és mi nem. Iskolapélda Maros megye, ahol a Nyelvi Charta összes cikkelyét megsértették a piaci cédulás cirkusszal, semmit nem tartanak be, kezdve a kultúrától, a Vásárhelyi Forgatagon át a gazdaságig, az iskolákig és utcanévtáblákig – véli Markó.

– Véleményem szerint a legnagyobb probléma a nyelvi jogok terén az igazságügyben van, ahol nemcsak arra nem figyelnek, hogy az anyanyelvet használni lehessen a bíróságokon, de információkat sem küldenek erről, ami önmagában is ellentmond a Chartának.

A képviselő rendszeresen fogadást tart sepsiszentgyörgyi és brassói irodáiban. A közeljövőben, egy civil szervezet megkeresésére törvénytervezetet terjeszt a parlament elé a diszlexiás gyerekek jogait illetően, és nagyobb mértékben szeretné kiterjeszteni a Székelyföld Szórvány Partnerségi Programot Brassó megyére is – ismertette Markó Attila.

Szerzõ: Hírmondó  



plakat plakat plakat plakat