ROMÁNIAI MAGYAR
DEMOKRATA SZÖVETSÉG
HÁROMSZÉKI TERÜLETI SZERVEZET

Nemzetközi partnereket keresnek

2018-05-30

Az RMDSZ szakpolitikusai és önkormányzati vezetői Kézdivásárhelyen az erdélyi magyarság helyzetéről, a közösséggel szemben alkalmazott kettős mércéről tájékoztatták az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának küldöttségét. Az Európa Tanács (ET) önkormányzati szakbizottsága a napokban kihelyezett ülést tart a Kovászna megyei Bálványosfürdőn.

photo_Kocsis_B_Janos-Governance_Committee_meeting_Balvanyos-8828

 

Európa jövője a régiók elismerése

A kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban összegyűlteket Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntötte, rövid történelmi áttekintést nyújtva a céhes város és Székelyföld múltjáról. Majd kiemelte, hogy a régiók Európájában a nemzetiségi, nyelvi sokszínűség értéket hordoz. Egy modern ország alapja a helyi és regionális sajátosságok elfogadása, elismerése és promoválása kell legyen. Sajnos, ez még nem így van Romániában, ahol a bukaresti államhatalom kettős beszédet alkalmaz. Egyrészt a nemzetközi közvéleményt félretájékoztatja a kisebbségek helyzetével kapcsolatban, másrészt pedig az országon belül folyamatosan korlátozza az anyanyelv használatának lehetőségét.


Pedig „mi, magyarok ezer éve élünk ebben a régióban, ezer éve az európai kultúrkör részét képezzük. A székelyföldi 75 százalékos magyar közösség pedig azt szeretné, hogy az anyanyelve, a román nyelv mellett legyen hivatalos regionális nyelv. Ehhez a törekvéshez keresünk nemzetközi partnereket” – fogalmazott Tamás Sándor.



Nem többletjogokat kérünk

Fejér László-Ödön szenátor az udvarterek városában házigazdaként üdvözölte a kongresszus résztvevőit. „Bízom abban, hogy közelről is megismerhetik a romániai magyar kisebbség céljait, gondjait, törekvéseit, amelyből az egyik és talán a legfontosabb az anyanyelvünk használatának joga, hiszen ahogy azt Széchenyi István, nemzetünk egyik kiválósága mondta: „nyelvében él a nemzet.” A 21. század Európájának aktuális kérdéséről van szó a romániai magyarság körében, abban a közösségben, ahol egyenesen román ellenségként vádolhatják a kisebbség nyelvét használókat.”


Mindez szemléltetésére a politikus példaként emelte ki a 215-ös kisebbségi anyanyelv- és szimbólumaink használatát szabályozó törvényt, amelynek módosításáért politikai egyességre jutottak a kormánypárttal, de amit a törvény elfogadásának előestéjén, a román kereskedelmi televíziós csatornákon keltett magyarellenes hisztéria képes volt eltiporni. „Elfogadhatatlan, hogy 2018-ban azért büntették meg Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely polgármestereit, mert március 15-én, a magyar nemzet egyik legfontosabb ünnepén, nemzeti szimbólumainkat felvonultatva, méltóságteljesen emlékeztünk meg elődeinkről, a szabadságharc és forradalom 170. évfordulójáról. A magyar kisebbség semmi mást nem kér, csak mindazt a jogot, amit más európai uniós tagállamok saját kisebbségeinek biztosítanak. És mindezt törvényes keretek között” – hangsúlyozta a szenátor.


Benkő Erika, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselője, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat vezetője felszólalásában kiemelte, a romániai nyelvi jogok biztosítása bizonyos politikai szükségességből fakadt, hiszen akkoriban születtek, amikor Románia csatlakozni akart az Európa Tanácshoz, a NATO-hoz, valamint az Európai Unióhoz.


„Bizonyossággal állíthatjuk, hogy két évtized elteltével a dolgok lényegesen megváltoztak, a társadalom fejlődött és új szükségletek álltak elő. Gyakorta találjuk magunkat olyan abszurd helyzetben, hogy sikeres pereket indítanak magyar feliratok és szimbólumok ellen, annak dacára, hogy a nyelvi jogok alapvető emberi jogok. Annak érdekében tehát, hogy elkerüljük ezen jogok csorbítását, hangsúlyosan szükség van az egyértelmű szabályozásra, olyan jogszabályokra, amelyek nem adnak teret rosszindulatú értelmezéseknek, következésképpen nem csorbítják a kisebbségi, illetve a nyelvi jogokat” – hangsúlyozta a képviselő.


Benkő Erika elmondta, sajnos már szisztematikus jelenséggé vált a román pártok körében, hogy kijátsszák a magyar kártyát a jogalkotási folyamatban, illetve elutasítják az etnikai, valamint a nyelvi másságot. Az intolerancia sokkal gyakoribb, mint a jóindulat, annak ellenére, hogy a kisebbségbarát jogszabályok célja a kisebbségek komfortérzetének növelése, valamint a kisebbség és a többség közti viszony javítása azáltal, hogy világos és egyértelmű alapokra helyezik azt.


„Úgy gondolom, ahelyett, hogy ellenségességgel és egyértelmű asszimilációs szándékkal tekintene a magyar kisebbségre, a román államnak úgy kellene kezelnie a magyar közösséget, mint kulturális és nyelvi értéket, az ország szerves részét képező etnikai másságunkat pedig büszkén kellene vállalnia”— emelte ki a képviselő.


Átfogó uniós jogszabályi keretre van szükség a kisebbségek védelme érdekében


„Európa-szerte problémákkal küzdenek az őshonos nemzeti kisebbségek, hiszen nem minden tagállam oldotta meg a kisebbségi kérdést. Ezek a közösségek többszáz éve élnek szülőföldjükön, ugyanazon a területen. Ezért van szükségük nyelvi jogokra, helyi adminisztrációs modellekre és az identitásukat védő jogi keretre” – mondta Sógor Csaba tájékoztatójában. Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a jó példák átültetését rendkívül fontosnak tartja, ezért hangsúlyozta: az EU-nak bátorítania kellene a tagállamok közti jó gyakorlatok megosztását a kisebbségvédelem kérdésben is.

Sógor Csaba előadásában áttekintést nyújtott a jelenlegi uniós jogi alapokról – a Lisszaboni Szerződésnek, az Európai Unió Alapjogi Chartájának vonatkozó részeiről –, amelyek hivatkozást jelentenek a kisebbségvédelmi munkában. Ugyanakkor kitért arra, hogy az Európai Parlament több más jelentés mellett elfogadott februárban egy állásfoglalást is a nemzeti kisebbségek védelmének témájában, amely leszögezi, hogy a nemzeti kisebbségek hátrányos megkülönböztetésben részesülnek az EU több tagállamában. „Ez is annak bizonyítéka, hogy az Európai Parlament hozzánk hasonlóan látja a dolgokat, a feladat az Európai Bizottság, majd a tagállamok meggyőzése ebben a kérdésben” – hangsúlyozta.

Az EP-képviselő elmondta: átfogó uniós jogszabályi keretre van szükség a kisebbségek védelme érdekében, mert jelenleg az EU nem rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel ellenőrizhetné a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. „Ennek szükségességét hangsúlyozzuk mi, erdélyi magyar képviselők is parlamenti munkánk során. Ez kell ahhoz, hogy az EU érdemben reagálni tudjon a problémára és megfeleljen az 50 millió nemzeti vagy nyelvi kisebbséghez tartozó állampolgára jogos igényeinek" – mondta.

Előadásában Vincze Loránt kiemelte: az, ahogyan Románia folyamatosan tagadja a kisebbségi jogok megsértését, ugyanakkor jogi úton is támadja a közösségi jelképek, zászlók, feliratok használatát, nem jó módszer a bizalomépítésre. Hozzátette: a Kisebbségi Keretegyezmény és a Nyelvi Charta tanácsadói bizottságának jelentései, valamint az amerikai külügy éves emberjogi jelentései rendszeresen rávilágítanak a realitásra.

„A tények és adatok mögött ott van egy közösség, amely meg akarja őrizni identitását, és fejlődni akar. Románia tagadja, hogy problémák lennének, sőt, modellértékűnek tartja saját kisebbségpolitikáját. A magyar közösség azonban valós partnert akar, aki hajlandó a párbeszédre, aki hajlandó nyíltan beszélni és dönteni a közösségi autonómiáról, amely, mint számos európai példa mutatja, a többségnek és a kisebbségnek egyaránt hasznára válik. De Románia folyamatosan elutasítja a párbeszédet, és a tények letagadásában, a párbeszédtől és az együttműködéstől való elzárkózásban kezd példaértékűvé válni” – fogalmazott Vincze.

„Nekünk, kisebbségeknek van egy álmunk, egy olyan földrészről, ahol a nyelvek és a közösségek egyenlőek, ahol tisztelik és óvják őket. Szeretnénk, ha önök, az európai régiók képviselői partnereink lennének álmunk megvalósításában” – zárta beszédét a Minority SafePack elfogadásának szükségességére utalva a FUEN elnöke.


A romániai kisebbségi nyelvhasználat korántsem nevezhető példaértékűnek


„Az információáradat korszakában talán kevesebbet tudunk egymásról, mint valaha. Háttértudás és személyes tapasztalat nélkül pedig szinte lehetetlen megérteni egymás sajátos helyzetét és törekvéseit” – vezette fel előadását Horváth Anna. Az RMDSZ Önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke áttekintést nyújtott az erdélyi magyar közösség kiemelt jelentőségű történelmi eseményeiről: a honfoglalás időszakáról és az önrendelkezéssel bíró székely határvédőkről, az Osztrák-Magyar Monarchia korszakáról, az I. világháborúról és a trianoni békediktátumot követő ország-szakadásról, amely az egyik legnehezebb történelmi időszakot hozta el a magyarok számára. „Mindezek után a demokrácia alapjainak felállításában bízva, de végül a kommunizmus asszimilációs kísérletekkel tűzdelt fél évszázada során, a magyarok egy „extra-díjat” is megfizettek Romániában” – emlékeztetett Horváth Anna.

Az ügyvezető alelnök hangsúlyozta: a jelenlegi jogi rendelkezések nem nyújtanak garanciát Romániában a kisebbségi jogok biztosítására, annak ellenére, hogy az ország átültette nemzeti jogrendjébe a kisebbségek védelmére vonatkozó általános jogi előírásokat, de mindezek konkrét szankciók mellérendelése hiányában, tulajdonképpen figyelmem kívül maradnak.

„Bár a kisebbségi nyelvhasználat a törvénykezés szintjén viszonylag jó standardokkal rendelkezik, korántsem nevezhető példaértékűnek, hiszen a gyakorlatba ültetése esetleges, a többség nagylelkűségének és a pillanatnyi politikai kontextusnak a függvénye” – emelte ki Horváth Anna, aki arra kérte az Európa Tanács küldötteit, hogy váljanak az erdélyi magyar közösség támogatóivá, törekvéseink zászlóvivőivé.


Felelősek vagyunk közösségünkért


Mindegyik székelyföldi megye számára fontos egységesen megjeleníteni a térséget, közösen fellépni a kisebbségi jogokért vívott küzdelemben.

„Maros megye különleges helyzetben van, ha a kisebbségi kérdéseket boncolgatjuk, hiszen a lakosság közel fele valamilyen kisebbségi közösséghez tartozik. A lakosok 36 százaléka magyar, közel 10 százaléka roma nemzetiségű, és több más kisebbség is jelen van a megyében. Ennek ellenére a kisebbségi jogok sok esetben nincsenek alkalmazva. Ha az oktatást nézzük, elég a marosvásárhelyi katolikus iskola helyzetét kiemelni, ahol a hatóságok hosszú idő óta nem hajlandók egy törvényes megoldást találni a felekezeti iskola létrehozására, pedig a tanintézet megalapítása a magyar közösség jogos igénye. De nagy problémák vannak a közigazgatás területén is. Marosvásárhelyen, amely a magyarság szempontjából egy frontvárosnak számít, még mindig nem sikerült kétnyelvű utcanévtáblákat kihelyezni, és az egész megyében gondot jelentenek a kétnyelvű feliratok, hiszen gyakran megesik, hogy ismeretlenek megrongálják a magyar feliratokat tartalmazó helységnévtáblákat vagy a különböző információs táblákat. Az említett problémákat csak a jelenleg érvényben levő törvények szigorításával, illetve szankciók bevezetésével lehet megoldani, de ez a fajta megoldás is késleltetve van. Éppen ezért fontos lenne számunkra, hogy a kisebbségi jogokat európai uniós szintű törvények is védjék” – nyilatkozta Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke.

„Az elvándorlás, az agyelszívás generációkon végbemenő folyamat, ami közvetve érinti a közösséget. Éppen ezért, amikor az identitás védelméről beszélünk, a szülőföldön maradás kérdése megkerülhetetlen. Tehát a kisebbségi jogoknak, az identitás védelmének esetünkben magukban kell foglalniuk számos olyan intézkedést, amely a fiatalok itthon boldogulását segíti, vagy hazatérésüket ösztönzi. Ezért is fontos a Minority SafePack kezdeményezés, mert Európa úgy teljes, ha minden nemzetiség meg tudja őrizni identitását. Szimbólumaink, valamint anyanyelvünk használata esetében gyakran találkozunk „értelmezési” és törvényalkalmazási problémákkal a többség részéről. A centenárium évében ez még jobban felerősödik, ezért nagyon fontos, hogy kisebbségi követeléseinket hogyan és milyen formában kommunikáljuk a többségi közösség, a többségi politikum, illetve a központi sajtó irányába. Ebben nagy felelősségünk van, nekünk, kisebbségi politikusoknak, ugyanakkor nagy felelőssége van a kisebbségi magyar sajtónak is. Le kell építeni a gyűlöletbeszédet tápláló félreértelmezéseket és az ezekből származó frusztrációkat” – fejtette ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.



plakat plakat plakat plakat