ROMÁNIAI MAGYAR
DEMOKRATA SZÖVETSÉG
HÁROMSZÉKI TERÜLETI SZERVEZET

Nyelvi jogok konferencia Sepsiszentgyörgyön

2015-09-24

Regionális nyelvek és nyelvi jogok Európában témakörben tartottak hasznos előadásokat nemzetközi szakemberek szeptember 24-én, pénteken Kovászna Megye Tanácsának gyűléstermében, a megyei önkormányzat, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete és a Europe Direct Információs Központ által szervezett konferencián.

regionalis nyelvekfoto HJL-04659

 

Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat háromszéki vezetőjének üdvözlő szavai után köszöntőbeszédében Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta, Románia akkor lesz kisebbségvédelmi modell, amikor ezt az itt elő kisebbségek állítják róla. Szerinte kétségtelen, hogy az 1989-as rendszerváltás után lényeges és meghatározó lépések történtek a jó irányba a nyelv- és az anyanyelvhasználat terén, és az is kétségtelen, hogy ha szétnézünk tágabb régiónkban, akkor találunk rosszabb helyzetben lévő őshonos kisebbségeket is, mint a romániai magyarokat.

 

,,Ennek ellenére az RMDSZ számára mindig is az Európai Unió szintjén működő modellek számítottak irányadónak és követendőnek. Az elmúlt 25 évben Románia kisebbségpolitikája akkor mutatott eredményeket, amikor a Szövetség munkája kiegészült a külföld nyomásával úgy, mint 1993-ban az Európa Tanácsba való felvételkor és az EU-hoz való csatlakozás előtt”- jelentette ki az ügyvezető elnök, majd hozzátette, jelenleg hiányzik ez a külföldi támogatás, és fennáll annak a veszélye, hogy Romániában elvesznek a törvény által szavatolt kisebbségi jogokból.

 

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint a konferencia kiváló lehetőséget ad arra, hogy a különböző interkulturális régiókból érkező szakemberek megosszák tapasztalataikat és közösen megoldást találjanak, javaslatokat tegyenek a kisebbségi kérdések problémáira.

 

„Székelyföldön sok száz éve interkulturális közösségben élünk, de még mindig az anyanyelv használati jogunk miatt harcolunk. Nem örülök annak, hogy bíróságra kell járnunk himnuszunk eléneklése miatt, hogy ezer éves létünk után sem használhatjuk szimbólumainkat, mert meghurcolnak miatta. Nem örülünk annak, hogy Románia külügyminisztere és miniszterelnök-helyettese megkérdezésünk nélkül kürtölik a világnak, hogy az ország példásan megoldotta a kisebbségi kérdést. Pontosan tudjuk, nincs megoldva ez a kérdés. Mi csupán azt akarjuk Székelyföldön, ami az Európai Unió más országaiban minden nemzeti közösségnek jár: területi autonómiát. Székelyföldön azt szeretnénk, hogy a hadügy, a külügy és az országos törvényhozáson kívül itthon dönthessünk minden minket érintő kérdésben. A tapasztalat azt mutatja, hogy a területi autonómia a kisebbségi kérdés legsikeresebb modellje. Más régiókban ennek köszönhetően helyre állt az etnikai béke, és gazdasági fellendülést hozott az ott lakók számára” - fogalmazott az elnök. Hozzátette: beszélni kell a székelyföldi románok kérdésről is, akik számára önkormányzati szinten már megteremtették a kulturális autonómia alapjait. Tamás Sándor az aktuális problémák soraiból emelte ki többek között a többnyelvűség hiányát az egészségügyi rendszerben, a hivatalos ügyintézésben. „Célunk az, hogy jobban éljünk, és jól érezzük magunkat Székelyföldön! Ennek lehetősége a területi autonómiában van.” - tette hozzá.

 

Előadásában Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója a kárpát-medencei kisebbség helyzetét vázolta fel térségekre lebontva. Székelyföldi viszonylatban elmondta, a nyelvi jogok chartájában foglaltak egyáltalán nem vagy csak némileg valósulnak meg. „A román kisebbségpolitika kétarcú, kétszínű és szemfényvesztő, mert viszonylag jó nyelvi szabályozás van Erdélyben, ami az anyanyelvhasználatot illeti, csak a gyakorlatban nem lehet ebből semmit betartani, vagy csak nagyon keveset: harcolni kell azért, hogy kettős feliratok legyenek a helységnévtáblákon, magyarul és románul. A közügyek intézésében alig lehet használni a magyar nyelvet, holott erre a törvény lehetőséget adna. Amikor viszont élni akarnak ezzel, például Marosvásárhelyen, amikor magyar nyelvű táblát tesz ki a tulajdonos a háza falára vagy kerítésére - amellyel a törvény teljes mértékben egyezik - és megbüntetik, levetetik a táblát, akkor ehhez nincs mit hozzáfűzni.”  Továbbá hangsúlyozta, a szabad anyanyelvhasználat törvényszerű kell legyen a születéstől a halálig az élet minden területén. A területi autonómia feltétele a magyar politikai erők közötti legszélesebb összefogásban, az áldozatvállalásban, az elszántságban és a magyarországi és nemzetközi partnerekkel való együttműködésben rejlik.

 

Sergiu Constantin, a Kisebbségi Jogok Európai Akadémiájának kutatója a dél-tiroli autonómia modellt bemutatva kifejtette, fél évszázad után is akad csiszolni való a szimbólumhasználat és a kétnyelvűség terén, de ennek ellenére egy sikeres módja a konfliktus megoldásnak, a kisebbségi jogok és a többnyelvűség gyakorlatba ültetésének. Olaszország jó példája az autonómia hatékonyságának: a kisebbségi közösségekhez tartozó jogok területekhez vannak kapcsolva. Az olasz rendszer fő jellemvonása a nemzeti autonómiák rendszerére épül: a pénzügyi helyzetet tekintve a központ szabályozza a költségvetési összeg elköltését, saját jogi és adminisztratív kompetenciák vannak. A fontosabb döntéseket a régió és központ együtt tárgyalják meg. A nyelvi csoportok méretének függvényében hirdetik meg a közhivatali állásokat és a közpénzek elosztása, valamint az oktatás egy, illetve kétnyelvűsége is eszerint történik, de a jogi rendszer, a közhivatali ügyintézés is zökkenőmentesen zajlik.

 

A konferencián Dr. Beretka Katinka, a Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Bizottságának tagja a Szerbiában megvalósult, a magyar nyelv hivatalos használatának fejlesztési stratégiájáról tartott előadást, Adrian Szelmenczi az ActiveWatch projekt koordinátora a Romániában diszkriminálják a magyar kisebbséget című esettanulmány kapcsán beszélt a nemzeti és a nemzetközi jogérvényesítésről, Bogdan Andrea és Mihácsek Magdolna a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet jogtanácsosai a romániai nyelvi jogok szabályozásáról és alkalmazásáról tartottak előadást.  A Barcelonai Külügyi Intézet közpolitikai vezetője, Marc Gafarot i Monjó: Autonómia, demokrácia és nyelv a XXI. századi Katalóniában témakörben, Peter Backa, a Finnországi Vidéki Bizottság szociológusa A finnországi svédek- elmélet és valóság címmel tartott előadást. A jelenlevők a kisebbségi jogérvényesítés új tendenciáiról hallhattak érdekességeket Kovács Balázstól, a Kétnyelvű Délszlovákia nyelvi jogi aktivistájától.



plakat plakat plakat plakat